Happy vagyok?
2008.02.23. 11:29
Kedves Blogom, Olvasó!
Elég rég írtam..úgy egy hete..vagy egy kicsit több? Már nem is tudom.
De sok midnen történt.
Első és legfontosabb, hogy hétfőn voltunk apámmal a kórházban. A doki azt mondta neki, hogy vagy a cigi vagy a lába...megijedt...nem csak ő én is, és anyám is. Szóval Kedd óta egy szálat nem szívott. Ellenben, majdnem minden megeszeik..felzabál...féltem, hogy ez lesz. De türelemmel kell lennünk...én az is vagyok, anyám balhézik állandóan..részben igaza van. Anyu is igyekszik kevesebbet szívni...ezért is ingerültebb...és hát én...nos én ennyire nem vagyok erős.
Kedden nyakiultrahangon voltunk, szerencsére nem találtak semmit. Jővőhéten megyünk a bőrgyógyászatra...utána meg vissza a kórházba. Kapot vérhigítót...plusz gyógyszer:S
Jővő szombaton moziba megyek. Olyan ritkán jutok el, hogy nagyon várom már. Doryval megyünk meg a kispárnással. Meg lehet hogy jön Sanyi is (Sanyi igazából Laci)
Szerdán megegyeztünk a munkával kapcsolatban. Maradunk mind a ketten. Kevesebb bér...így én pluszba elvállaltam még egy munkát Lacikánál. telefonálgatni fogok. Van benne egy hetes gyakorlatom. Nem sok pénz, de ez is valami. Nyáron a főnök asszony akar az Árkádban is nyitni egy boltot. Meg kérdezem majd tőle, hogy lehetséges-e, hogy 2-3 napot ott is dolgozmmal. Végülis engem már ismer...és ki tudja...jól jönne az a pénz is.
Tegnap nagyon happy voltam. Nem tudom miért. Viszont el is gondolkodtam, hogy mit kezdjek az életemmel, mert ez az állapot most már tarthatatlan.
Úgy döntöttem (egy kis rábeszéléssel), hogy jelentkezni fogok főiskolára. Tanulni fogok. Levelzősön. Egy keresztfélévet megpályázok. A mostani jelentkezésről lemaradtam, de a következőre már készülni fogok...már csak az a kérdés, hogy mior lesz...és a nagy kérdés: Mi a jó büdös francot tanuljak. Kereskedelmi a végzetségem...folytassam abban? De ezen kivül sok minden más is érdekel. Szóval körbennézek a felvin, hogy milyen lehetőségek vannak? Mert hát, amikor a boltban vagyok, akkor ráérek tanulni. Vannak holt idők, és hát itt van a hétvége is.
Most ott tartok, hogy pasz...
Anyumnak, holnap lesz a szülinapja...meglepem valamivel. konkrétan: Bejelnetem a fodrászhoz, egy kis frizurára és festésre. Mindkettő rá fér már. Szerintem örülni fog neki. Sanyitól kaptam fincsi borokat. Holnap úgyis ünneplünk...talán nem isszuk meg mindet, de bele fogunk nyalni, az biztos.
Ma már sokkal rosszabb a kedvem.
Anyám nem tehet róla, de miatta. Állandóan panaszkodik. Hogy nincs pénze, hogy fáj mindene, hogy milyen sokan vannak a boltban, hogy apám minden felzabál...néha már tényleg sok...nagyon is. Ilyenkor elmegy midnentől a kedvem, pedig mára igen jó progit szerveztem magamnak. De ha az embernek rossz a kedve, akor nem táncikál, nem dekorálja a szobáját, vagy nem veszi elő a poros fitnesz dvd-t.
Jővöhéten, pénz áll a házhoz, vagyis a számlámra...kiváncsi vagyok, mennyi marad. Pedig most több lesz, plusz rájön az A-hitel is...de félek, hogy így is kevés lesz.
Hétfőn vihetem a telcsimet megint a márkaboltba. Le van lassúlva. Úgy értem, 5-6 másodperc kell, hogy bejöjjön valami. Mindegy, ezt nehéz elmagyarázni, látni kell. De nem teszik zsebre, amit a SonyEricssonban mondani fogok. 2 hete csináltattam meg, most meg megint szar!
Délután alszom egy nagyot, mert meg akarom nézni az Oscar-gálát. És mikor kezdődik? Vasárnap éjjel 2-kor!
Nah most megyek...meg kell csinálni az ebédet...
Szerző: Mary Popins
Szólj hozzá!
Címkék: élet munka nap én betegség boldogság remény magány életem háztartás érzések napok érzés táncoló
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.