"A légises rovarraj közéjük lebeg s lelassul.

A pillangók letelepednek kinyújtott kezükre, ujjaik hegyén egyensúlyoznak, s ők megcsodálhatják a legyezőszerű hajtásokból létrejöt, redőnként má és más mintázatú, csillámporos, takra szárnyakat, melyeken szelíd, tompa, visszafogott színek keveregnek tündökletesen élénkekkel, foltok körökkel és más formákkal. Ahogy a szárnyak széttérulnak, összezárulnak vag táncoznak, akként változtatják kinézetüket.

A szépséges lepkék bizalmasan megülnek rajtuk. Félrehajtott fejjel, kivncsi-kutatón bámulnak az arcukba. Az övék kerekded, rózsaszínes pofafoltokkal díszes. Csermelytizta, áttetszően kék, ezüstsziporkás szemüket íves pillá árnyékolják, orruk parányi. Nektárszívogatásra, ízlelésre, nyalakiodsra teremetett lángpiros ajkaik nem is száj, hanem mindgyárt CSÓK formájuak. Szálldoó hajuk a kecsesebb füvek lágyan ringatózó kalászait idézően szőke, finom és selymes.

A pillék némi tapogatással egészítik ki az emberfürkészést. Ujjatlan, hajlékony fogóezközeik közép kapják egy-egy hajszálúkat, ékszerüket, díszüket, orr- vagy fülkagylójukat és megszimatolják, avagy pödör nyelvükkel megízlelik azt. Vizsgálódóan a körmeik alá néznek, felcsippentik kézhátukon a bőrt, megráncigáljk szempillájukat, visszahajtják alsó ajkukat. Közel hajolván megtekintik fogaikat, s némelyiket megkocogtatva, billentett fejjel fülelik, hogy a különös csontocska milyen hangot ad ki.

Aztán, csak áltatluk észlelet jeladásra, váratlanul felrepülnek. Könnyed, nyűgöző kecsességgel búcsútáncot lejtenek, majd a magasba húzva tovalebegnek."

(Vavyan Fable: Tündértánc)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.