Miért?
2010.02.23. 21:12
Kedves Blogom, Olvasó!
Szereztem egy barátot. Vagyis azt hittem lehet barát. De elkövettem egy olyan hibát, hogy többet érztem barátságon kivül. Ami persze kiderült. És most ez a barát kerül engem. Én is. Az elején féltékeny voltam, majd keserű, dühös, csalódott...és a legrosszabb...részeg is. Pedig olyan embernek tartom magam, aki tudja, hol az alkohol határa. Egyszer elveszítettem.
Még mindig kerülöm. Mert nem akarok kellemetlen érzéseket kelteni benne. Talán nem is igazi barát, ha engedte, hogy ez közénk álljon. Bár nem mintha beszéltünk volna róla valaha is. De nekem már csak tényleg a barátsága kell. Mert hiányzik. Remélem, azért hamar túl leszünk ezen. Addig én biztos szomorú leszek. Hülyeség, mert nem régóta ismerem, mégis kötődöm hozzá. Mert én ilyen vagyok. Személyekhez, tárgyakhoz akár életm végéig ragaszkodom. Azért kerülöm most őt, hogy bizonyítsam, nem akarok tőle semmit. Tényleg.
Mostanában nagyon sokat, és hirtelen változik a hangulatom. Van, hogy jó kedvüen ébredek, de mire kicsoszogok a konyhába, az élettől is elmegy a kedvem. Egy ideig be tudtam a hangulat ingadozásaimat a téli időjárásnak, de nem lehet mindent az időre fogni. Ezt most már mások is látják. Van aki rögtön meg akarna menteni. Csak azt nem tudja mitől. Még én sem. Ma próbáltam magamba nézni, hogy megtaláljam az okot, okokat, de igazából semmi különös oka nincs. Nah jó, talán a magányosság.Ez mindig megvolt. De most valahogy tovább tart mint eddig bármikor. Most már szó szerint hetek óta.
Ma elsírtam magam a munkahelyemen. Amikor éreztem, hogy a könnyek égetik a szememet, gyorsan bementem a mosdóba. Ott kicsit könnyeztem, majd mikor úgy éreztem, hogy okés vagyok visszamentem a helyemre. Rá két percre, meg nevettem. Normáslis vagyok? Lehet, hogy el kéne mennem egy dili dokihoz, aki megmondja nekem, hogy tulajdonképp mi bajom is lehet. Bár én a családra és a munkára gyanakszom. De lehet, hogy mélyebbről jön??? :) nah jó, ez csak vicc.
A lényeg az, hogy megint kicsit össze vagyok zavarodva. Nem tudom követni a tetteimet. Nem értem mikor miért teszek, mondok, érzek. Fogalmam sincs mi lehet a baj... de igyekszem, helyre tenni magamat minél előbb, mert sokáig nem állhat fent ez az állapot!!!!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.