Új élet vár...
2007.10.17. 21:09
Kedves Blogom, Olvasó!
Szégyelem a pofámat...közel két hónapja nem írtam...mentségemre, nem volt mit írni, és hát...nem is volt időm rá...sajnálom...de igyekszem.
Hogy milyen volt az új munkahely? Inkább kitörölném az emlékezetemből. Mert hogy annak már vége.
Az elmúlt két hónapban, elég sok mindennek lett vége. Nagy szerelem, munka, élet...
A cicám Cili...elhagyott minket. Egy hete már, de még most is nehezemre esik írni róla. 16 éves volt. És nagyon öreg. A hiányát semmi, és senki nem tudja betölteni. Bárcsak több időt lehetett volna velem...bárcsak vele lehettem volna az utolsó perceiben. Foghattam volna a kicsi mancsát, bíztathattam volna, simogathattam volna...oly sok mindent kellett volna még mondanom neki. Olyan, mintha egy részem vele ment volna el. Sosem bocsátom meg magamnak, hogy nem voltam vele. Nagyon nehéz. Egy mázsás kő van a mellkasomon, mikor hazajövök és ő nem szalad a lábamhoz, hogy üdvözöljön. Hiányzik a nyávogássa, és a szőrcsomói, a dorombolása, és az egész lénye.
Szóval ismét új munka. Jobb mint az előző. Fix szabadnap, fix fizetés, és be is jelentenek. Egy ruhásboltban kaptam állást. Nagyon kedvesek. Remélem, most nem fogok csalódni. HOlnap kezdek.
A monitorom kilehelte lelkét, így újat kellett venni. A fodrászt, a bkv-t és még anyámat is ki kellene fizetnem. De nem tom miből...96 ezerrel tartozik még Buddha. Kiváncsi vagyok megkapom-e.
A nagy szerelem? Aszem, most már szót sem érdemel. Elmúlt. Bár a barátság megmaradt...vagyis múltkor még azt mondta...meglátjuk.
Vettem egy halat, új másfél hónapja. Sziámi harcos hal. Betta a neve. Cuki:D
Nah meek.
Majd még írok, igérem, hamarosan...
Mary Poppins
Az a szeretet, mely végetért, sosem volt igaz!
2007.08.20. 14:17
Kedves Blogom, Olvasó!
O, hogyaza...Ha bele gondolok, mennyi mindent tettem meg érte, mennyi hazugság, mennyi titkolózás, mennyi magányos perc, mennyi remény...
És most meg kiderül, hogy becsapott, hogy az egész ki volt tervelve. Nem mondta, senkisem mondta, de a szívem mélyén érzem! Kihasznált, becsapott, bosszúlt! Erre várt 2 évet!
Odaadtam neki a szívemet, annak ellenére, hogy sok mondták ne tegyem, annak ellenére, hogy kapcsolatban volt. Az én hibám, megint hagytam magm becsapni. De most már nem érdekel, magyarázkodhat, esküdözhet, vallhat akár szerelmet, sosem fogok neki hinni, és sosem fogok benne bizni.
Remélem, megérte engem ennyire becsapni és megsérteni. Most röhögsz a markodba, te meg a barátnőd, és a többi, aki tudott róla, és segített neked, hogy elhigyem, te vagy életem szerelme, és védelmezőm.
Keserű lettem. És tele vagyok gyűlölelettel. Elérted amit akartál. Légy bűszke, és sikeres. De engem örökre felejts el...
Augusztus 5.-e
2007.08.05. 12:37
Kedves Olvasó, Blogom!
Hosszú hétvégét tudok magam mögött.
Pénteken bulizni voltam. Hála a jó égnek, rossz idő volt, így nem mentünk a Zp-be. Biztos velem van a baj, de nem szeretem. Ha nem muszáj, akkor nem megyek oda. De szerencsére nem kellett:D Ehelyett, egy rögtönzött házibuli volt. 11-ig el voltunk, táncikáltunk, mert egy keveset ittunk, utána irány a szugló utcában lévő biliárdszalon. Nem mondom, hogy rossz volt, de azt sem, hogy hanyat vágtam magam tőle. De mindent összevetve jó volt! Vissza fele már gyalog kellett mennünk haza. Hát röpke másfél-két órát gyalogoltunk. De ezt is élveztük. Dumálgattunk, emlékeztünk, stb. A házba érve, kicsit pihiztünk, utána folytattunk a bulit. És jó volt. Jó volt velük lenni a régiekkel. Hiányoztak már. Bár még mindig érzem azt, hogy az amnézia miatt nem olyan, mint régen volt. Hát igen. Már 3 éve annak, hogy ez bekövetkezett. Tudom, hogy a memoriám sose lesz a régi. Én már csak ilyen maradok. Az új Mary Popins, nem olyan mint a régi. Nem csak nekem furcsa és szokatlan, hanem mások is érzik. Amúgy egy percet sem aludtunk. Én 6-kor eljöttem, mert 11-re mentem állás interjúra a Pólusba. Haza érve, még egy kicsit olvastam az Eragont, utána alukáltam 2 órát. De egyáltalán nem voltam fáradt. És amikor felkeltem, akkor sem éreztem fáradságot. Az interjú sikeres volt. Szóval, holnap kezdek. Igaz, így a 10 napos nyaralásomnak annyi, de nem érdekel. Ez az egy hét bőven elég volt. Majd kihasználom a hétvégéimet. Az interjú után áturgottam a mamámhoz, mert amikor legútobb nála voltam, összecseréltem a kulcsainkat. Gratulált az új munkámhoz. 2 óra fele visszamásztam az ágyba, bár fáradt ismét nem voltam. Vagyis nem éreztem. 4 óra alvás után felkeltem ebédelni. Fél 9-ig elvegetáltam valahogy. Beszéltem msnen Ancsával (végre van nete) ami nagyon jól esett. Megkérdezte, hogymiért nem írogatok mostanában. Eddig nem nagyon volt időm. És hát valljuk be, az ihlet is hiányzott. Eddig, ha írtam, akkor mindig valami fontos dolog történt velem. Valami érzelmi változás. És abban nem volt részem mostanában. De igyekszem. Mert elég sok minden felhalmozódott bennem.
Ma iszonytató fejfájással ébredtem. Erős nyomást éreztem a fejem tetején. Anyám szerint a vérnyomásom miatt. Próbáltunk megmérni, de a gép az istenért sem akart jól működni. Már majd felrobbantak a vénáim, úgy felpumpálta magát. Gyorsan bevettem egy gyógyszert. Most nem érzem, hogy nagyon fájna, de érzem még a nyomást. Délelött a konyhában bűvészkedtünk anyámmal. Sütöttünk muffint. Feketeerdő muffint. Igen, igen! Van, létezik ilyen. Még meleg, de így is fincsi:D Ebéd előtt persze csak egy falatott ettem.
Délután feljönnek a bátyámék. Remélem nekik is izleni fog. És holnap! Meló. Valahogy nem érzem, kényszernek, sem rossznak, hogy holnap napi 10 órában ücsörgök és parfümöket, meg körömlakkokat fogok eladni embereknek. Remélem, ennek nem lesz hamar vége. Jó persze, nem akarok életem végéig ott dolgozni, de 1-2-3 évig jó lenne. Biztos helynek tűnik. A főnök is rendes és tisztességes. Nem félek attól, hogy egyedül legyek.
Nah, lassan megyek. Ebéd van. Utána egy kis sárkányos történet, amíg a vendégek meg nem jönnek.
Az Eragon filmben is fantasztikus volt, de így könyvben, még jobb. Főleg, hogy a filmből egy csomó részt kihagytak. Rég olvastam ilyen izgi könyvet. Jó, jó...én mindig izgis könyvet olvasok. Kiolvasom mind a két kötett, és utána megveszem az Ébredj velem! c. könyv második részét. A 3. meg van már. És azokat olvasom. Azzal elleszek, úgy...októberig.
Nah, most már tényleg megyek, anyu szólt, hogy VÁJÚHOZ!
Pusszantás kedves Olvasó, Blogom!
Búcsú Tőletek...
2007.07.29. 20:54
Kedves Blogom, Olvasó!
Elsőként, szégyelem magam, hogy ennyi ideig nem írtam. Most igérem, bepótolom.
Ültem a buszon. A hátsó három lámpa nem égett, így én a busz végében a sötétségben ültem. Szomorú voltam. De ebben a szomorúságba egy kis öröm is vegyült.
Két hónap után elváltunk a Hervissel. Nem bírtam, és ezt a főnökségnek is feltünt. Így közös megegyezéssel, de elváltunk.
Örülök, mert így kereshetek olyan melót, ahol nem kell napi 11 órán át állni. De szomorú vagyok, mert nagyon megszerettem a társaságot.
Ebben a kis írásban szeretnék megemlékezni rólunk, hogy soha ne felejtsem el őket.
Vanda: a mindig pörgős, beszélős. Sosem nyugodott, és sose állt be a szája. Kedveltem, szívből. Még a rendszeres koccanásaink ellenére
Edina: a megtestesült nyugalom. Szúrkolok neki, hogy sikerüljön a vizsgáját befejezni.
Tünci: a kicsi kocós Tündike. Csendesen viseli a szívatásokat, de a lelke mélyén tudja, csak szeretetből csinálják. Szúrkolt nekem, s jól esett. Szerettem vele beszélgetni.
Dóra: aki szintén elmegy. A szabadsága után is képes volt 3 napig úgy dolgozni, hogy vigyorgott. Kívánok neked is jó munkakeresést.
Móni: aki már máshol van. Gyorsan megkedveltem. 8 hónapot húzott le, és utána találta meg álmai melóját.
Karol: a meglepő anyuka. Sose tudtam hányadán állok vele. Nemm tudtam, hogy befogadott e, vagy inkább távol tartotta e magát tőlem. Lehet, hogy ő már az első percben érezte, hogy nem húzom sokáig? Mindenesetre, őt is kedveltem...de kit nem?:D
Szilvi: A cipők közt a legszebb. Nah...de Ő nem cipő! Hanem emberi lény. És megmondom őszintén, nagyon is szép. Ritkán láttam szomorúnak, vagy bosszúsnak. És ép ez tette Őt széppé!
Zsuzsa: a szigorú de aranyszívű műszakvezető. Sajnos tőle nem tudtam elbúcsúzni, mert ép szabadságon volt. Őt is hamar a szívembe zártam. Volt egyszer egy "magasröptű beszélgetésünk" a vallásról, amit sajnálatomra nem tudtuk befejezni. Pedig jó lett volna...
Viktor: aki úgy hasonlít a bátyámra. Egy hihetetlenül értelmes ember. Olvasott, és van rálátása a világra. Nyitás előtt mindig magasröptű beszélgetésekben volt részem vele, általa.
Csabi: aki hamarosan kétgyermesek apuka. Hihetelen, ha ránézek. Oly mogorvának tűnik, oly csípős a nyelve, ha megszólal, és mégis csupaszív ember. És amikor mosolygott, olvadt tőle az ember.
Krisztián: mindig vigyorgott. Boldg szülinapot mégegyszer. Utolsó napomon volt 22 éves. Ő si még egy kisfiú, de olyan poénjai voltak, hogy néha sírtam.
Zoli: a jóképű magas idegen. Számomra ő a rejtély. Bár kedves volt, mégis mindig mogorva volt.
A másik műszak:
Kata: a szőszke pénztáros. "Tök szimpi".
Niki: a régi új ember. 3 évvel ezelőtt a ruházaton nyomta az "ipart", utána szült egy csodás gyermeket, és távozásom előtt 2 héttel visszatért a régi társaságba, mint pénztáros.
Mariann: aki tovább húzza, mint én. Egy napom kezdtük. Csak ő a másik műszakban. Meglepődtem, mikor másfél hónap után megtudtam, hogy mennyi idős. Sose gondotlam volna, hogy 6 év van köztünk...az ő javára. Sok sikert a munkában és a szerelemben.
Aliz: a "nagyszájú kismama". Hihetelen milyen szövegei voltak. És 7 hónapos terhesen is még ott volt napi 11 órán át! Tiszteletett és megbecsülést váltott ki bennem az első perctől kezdve. Erőt egészséget és gyönyörű kislányt!
Anikó: a hasomás. Köze sincs hozzá, de a gesztusai a beszédje, a külseje, egy régi jó barátnőmre emlékezetett, Annamarira. Aliz legjobb barátnője. És kitartó.
Szabina: a "pancsoló kislány". Állandóan vigyorgott. Szint vitt az egész társaságba!
Reni: a rózsaszínű. Egy érdekesség. Nagyon vékony, és rózsaszínű hajú...
Andi: a hangulat ember. A másik műszak vezetője. Igazán hangulat ember, ezt egyikünk sem tagadja. De szerintem mindegyikünk az volt. Csak talán rajta néha jobban kiütött.
Elemér: a szakadt farmer. Az első napom legelső élménye:
-Elemér, remélem a farmered csak elől szakadt és hátul nem látszik ki az alsó gatyád.
Zoli: a jóképű szőkeség. Eskűszöm az egész banda leghelyesebb tagja. És a szövege?! Imádnivaló...észbontó, kispárnámnak való!
Tomi: mézhangú. Amikor megszólal, egy borzongás fut végig az ember hátán, felállítja a szőrt a karján, és egy jó nagy csupor méz képe jelenik meg előtted. Ez volt Ő.
Norbi: az édes a sóssal. Röviden és tömören: Bikini, gulyásleves és hozzá mákostészta. Meg egy jó nagy széles VIGYOR:D
Nem feledkezhetek meg a két áruátvevőről:
Eszter: Cicamica. Cica imádó. Vigyorgó, zenét kedvelő. Azt említettem, már, hogy IMÁDJA A MACSKÁKAT? Annyi képe van bent, hogy UH!
Romi: a megtestesült nyugalom. De akkor bezzeg nem volt nyugodt, mikor a Zoli a közelében volt. Amennyit azok ökörködtek!!!!
A főpénztárosok:
Gabi: vörös, göndör. Másik műszak főpénztárosa. Ha bármi gondom volt, szó nélkül jött és segített. Nem idegesítette fel magát, vagy legalábbis felém nem mutatta. Ő beszélgetett velem legelőször. Még az első napon.
Viki: the best. Őt kedveltem a legjobban. Nem tudom miért. Mindig piszkált, mindig morgott,amikor kihívtam. De egyben vigyorgott, rámkacsintott, és hülyült. Tudtam, hogyha le is tolt, nem volt igazán mérges, és mindig csak heccelt. Sajnálatomra tőle sem tudtam elbúcsúzni:(
És a boltvezető:
Éva: hova is tegyem. Hova is tehetném? A kedveltek, vagy a nem igazán kedveltek közé. Mindig más volt. Néha megkedveltem, amikor olyan volt. Néha inkább azt kívántam, bár ne lenne a boltban. Bárcsak felajánlotta volna, hogy pénztáros helyett átvesz valamelyik osztályra. Boldogan igent mondtam volna. És rendesen tudtam volna végezni a dolgomat. Végülis miatta és persze saját magam hibája miatt is kellett ezt mind leírnom.
Igaz 3 napig írtam. Nem azért, mert nem volt időm, hanem azért, mert erő kellett hozzá. És hogy kissé lenyugodhassak.
Sajnálom, igazán, hogy el kellett jönnöm onnan.
Így hát BÚCSÚ TŐLETEK...
Az élet minden percének örülni kell
2007.07.11. 11:57
Kedves Blogom, Olvasó!
Az élet minden egyes percének örülni kell! Még akkor is, ha úgy érzed, hogy összecsap feleted az óceán hullámai, és nem látod a menekvést. Csak lebegsz a víz tetetjén, alattad cápák úszkálnak és téged fikszíroznak, mint friss ebédet. Jó, ez mondjuk egy hülye helyzet, de csak képletesen írtam.
Mindenkinek vannak rossz napjai, kinek nincs? Nekem elég sűrűn van...és elég régóta...keresem emlékeimet, keresem a győkereimet. Vannak emlékeim, hogy régen ki is voltam, és a "barátaim" is mesélnek egy-két dolgot. De még önmagamat nem találtam meg. Azt tudom, hogy vallásos vagyok, és a barátaim többsége onnan van...ezért lehet hogy az emlékeim visszajönnének, ha ismét templomba járnék...
Azt is tudom, hogy rengeteget beszéltem, és sokat múlattak rajtam...mindig vidám voltam és tisztelettudó. Valaki mondja már meg, hogy ki vagyok!!!!
Végre 2 szabad nap. Esély az emlékek keresésére! Ma pl, találkozom Csengerrel, meg elvileg Lacival is. Ők tudnak rólam a legtöbbet. Ők biztos segíteni fognak!
Majd holnap megírom mi volt.
Üdv:
Mary Popins
4 nagyon hosszú nap
2007.07.08. 11:26
Kedves Blogom, Olvasó!
Nagyon, de nagyon hosszú 4 nap áll mögöttem. Egy húzamban volt 4x11 óra. Tegnap este már alig álltam a lábamon. Amikor hazajöttem, nem is ültem a gép elé, hanem rögtön bújtam az ágyba, és10ig fel sem ébredtem. Tényleg kegyetlen rossz. De ma van 1db szabadnapom. Holnap újra az egész...bár csak két napig, de már az is sok. Jah és most már tényleg nagyon hiányzik a Csenger. Tök furi, mert eddig 3 hónapon keresztül szinte minden nap taliztunk, vagy beszéltünk, most meg alig látom, alig beszélünk...tök xar.
Amúgy szeretem a Hervist, és egyre jobban el tudom magam képzelni ott magam évekig, de hát még csak 1 hónap és 7 napja dolgozom ott...
Tegnap előtt megkaptam életem első fizúját. Igazi fizetés volt! Amiért rendesen kemény, izzadságos munkával megdolgoztam!
Lassan befejezem a könyvet is amit olvasni kezdtem. Vavyan Fable: Ébredj velem! Nagyon jó kis könyv. És rájöttem, hogy több részes, így megvettem a következőt is...csak kiderült, hogy a kettő között van még egy rész, szal, most azt vadászom! Nagyon jó a csaj stilusa amivel ír. Igazán egyedi.
Megyek is, és felpocolom a lábaimat, mert délután megyünk SHOPPINGOLNI! Még nem tom mit veszünk, talán valami cipőt meg gatyót. Rám fér. Jah és egy adag fehérnemű is kő ne már:D
Tóth Vera: Mond miért pont Ő?
Mi az a jó, mi elszakított tőlem?
Mi az új esély, mit máris benne látsz?
Mi az a kincs, mit ő adott hisz én nem,
Amit végig hittem, hogy itt is megtalálsz
Őrültség nem más,
Mégis akarom, tudni akarom,
Hogy ha mindez az én hibám
Mi az új esély, mit máris benne látsz?
Mi az a kincs, mit ő adott hisz én nem,
Amit végig hittem, hogy itt is megtalálsz
Őrültség nem más,
Mégis akarom, tudni akarom,
Hogy ha mindez az én hibám
Refrén:
Mondd miért pont ő foghat éjjel át?
Miért ő vigyázhat rád?
És bizhat benned bárhol jársz
Miért pont ő bújhat jól közel?
Miért én veszítlek el?
És bennem nem hiszel.
Mondd miért pont ő foghat éjjel át?
Miért ő vigyázhat rád?
És bizhat benned bárhol jársz
Miért pont ő bújhat jól közel?
Miért én veszítlek el?
És bennem nem hiszel.
Buta a vágy és még butább a kérdés,
Hisz tudom nem lehet jobb seneki senkinél,
De minden nap fáj, hisz tébolyít az érzés,
Hogy nálad megszakadt, míg bennem máig él.
Őrültség nem más,
Mégis akarom, tudni akarom,
Hátha mégis én hibám.
Hisz tudom nem lehet jobb seneki senkinél,
De minden nap fáj, hisz tébolyít az érzés,
Hogy nálad megszakadt, míg bennem máig él.
Őrültség nem más,
Mégis akarom, tudni akarom,
Hátha mégis én hibám.
Refrén:
Mondd miért pont ő foghat éjjel át?
Miért ő vigyázhat rád?
És bizhat benned bárhol jársz
Miért pont ő bújhat jó közel?
Miért engem árulsz el, és bennem nem hiszel..
Miért én veszítlek el?
Mondd miért pont ő foghat éjjel át?
Miért ő vigyázhat rád?
És bizhat benned bárhol jársz
Miért pont ő bújhat jó közel?
Miért engem árulsz el, és bennem nem hiszel..
Miért én veszítlek el?
További szép napot Kedves Blogom, Olvasó!
Gyertyafény és miegymás...
2007.07.03. 22:36
Kedves Blogom, Olvasó!
Ma gyertyafény mellett neteztem/netezek! Sporolok a világítással. És a tv-t is kikapcsoltam. Csak a gép megy és egy kiszene belőle. Takarékoskodok a héten! Egy rádiós felszólításra. Miért is ne? Egy hétig kibírom, ha ezzel egy keveset megsporolhatok a világnak. Igaz elenyésző az én fogyasztásom, de hát...miért ne?
Tegnap voltam Dorynál, pancsiztunk egyet, nagyon jó volt. Végre idén is felvehetem egyszer a fürdőrucit. Ma meg Ancsával vásároltunk. Vagyis csak ő, egy famert és egy topot. Mire hazajöttem egy csinos ki levél várt a banktól, hogy juni 15-ével megszünették a számlálmat. Még jó, hogy szóltak. Már ép utalták a fizumat. Igazán szólhatak volna előbb is. A víz kivert, hogy úristen akkor most az a kevés pénz hova megy? Még jó, hogy eszembe jutott, hogy egy másik banknál van egy junior számlám...így gyorsan felhívtam a Hervist, és bediktáltam az új számlaszámot. Csak ahhoz meg nincs kártyám. Ergó, valamelik nap kelhetek fel hajnalban, hogy elintézzem még munka elött azt is. Bah, én kis hülye...nah mindegy.
Holnaptól megint meló...komolyan kiakadok. Még most sem érzem, hogy igaz meló lenne. Olyan, mint egy diákmunka, amit bármikor abbahagyhatok...és szeptemberben megyek vissza az iskolapadba...pedig nem:( itt fogok megdögleni. Jó a hely, tényleg...csak azé kicsit szar, hogy 40 évig melózok, hogy megélhessek...éppenhogycsak.
Ma igazán meleg volt...állítólag holnaptól megint egy pár napos enyhülés jön...nah ezt sem fogom érezni a hervisben:( Már azon vagyok, hogy megnyúzzam magam, hátha bőr nélkül kellemesebb, vagy könnyebben viselem a meleget.
A kutya mögöttem horkol, Gab végre visszajött, és Csenger sehol...pedig direkt miatta maradok fent eddig...és erre tessék...
Ma felhívott a Laci. Exem. Nagyon megörültem neki. Hiányzik, a fenébe is. Megigérte, hogy találkozunk valahol valamikor. Már alig várom. Ráveszem, hogy valamelyik nap jöjjön munka után elém...mondjuk szombaton, mert másnap nem kell korán kelni, így tudunk kicsit pletyizni...szal már várom. Bírom a búráját. Azt a kerek fejét...Istenem, ő az én ideálom. Vagyis az ilyen tipusú pasikat kedvelem. Pont olyan...ah...sose megy ki a fejemből az a két év...bár eléggé halovány, és néhány helyen tejfölös is az emlék, de vannak apróságok, amikre tisztán emlékszem.
Fáradok. Adok még 10 percet Csengernek, azt lépek...most egy ideig ugyse tudok aludni rendesen...szal csipked magad. Nem várok örökké, arról már letettem.
Jóéjt kedves Blogom, Olvasó!
Ismét!
2007.06.29. 21:53
Kedves Blog, Olvasó!
Re megint!
Nos, tegnap hajnali kettőig fent voltam, minek folyamányaként gyakorlatilag az egész délelöttöt átaludtam. 8kor felkeltem levittem a kutyát, reggeliztem és fél 10kor már ismét beájultam az ágyba. Csak 1kor keltem fel:D Utána szarakodtam egy kicsit a géppel, mert lefagyott, és az istenért sem akart újra indulni. Már azon voltam, hogy fogom és kivágom az 5. emeletről! De végül nem tettem. Pedig azt kellett volna!
Más. Hiába, megöl a féltékenység...megint bőgtem. Kamcsin keresztül...de ő nem látta...vagy nem akarta.
Más. Kedves Exem Laci lediplomázott:D Tök bűszke vagyok rá! Hallod Laci? BŰSZKE VAGYOK! Hihi. Ugyse olvassa. Nem is tudom ki olvassa. Mondjuk én néha visszaolvasom milyen "baromságokat" írtam. És röhögök. Jut eszembe volt egy bejegyzés..."2007.04.15én Drága Hiró én szeretlek és amíg erőmből telik várok rád..." Nah erre reagálok: Drága Hiró elfogyott az erőm, és nem tudok többet küzdeni. Csak ne felejts el, mert én soha nem foglak!
Júli 14.én lehet hogy megyünk a Velencei tóra. Sokan. Remélem. Majd arról később írok. De most nincs erőm...uncsi is vagyok már.
Mary Popins: Emberek, volt egy álmom. És azt hiszem, hogy nem álom volt, hanem egy emlékkép. Lehet, hogy kezdek emlékezni?
Jóéjt Kedves Blog, Olvasó! (már ha van)
Szabadság...szeretem!
2007.06.28. 14:02
Kedves Blogom, Olvasó!
Végre, egy kis szabadság! Két napig nem kell menni melózni. Egész nap itthon ülök, olvasok, zenét hallgatok. Nem csinálok semmit sem. Ennyi jár.
Ma is: Elvittem a kutyát a fodrászhoz (6 hetente vinni kő), utána hazajöttem, visszadöltem az ágyba és magamhoz vettem, egy jó kis csöppögös romantikus könyvet. Tele szerelemmel és romanitkával, ami ugye, csak a könyvekben van. Egész délelőtt döglöttem, néha beraktam a mosógépbe a szennyest, és kiteregettem, de nem volt vészes fizikai munka. Ennél több sose legyen :)
Hétfőn a pénztárban dekkoltam egész nap, tele volt a bakancsom már! Majdhogynem könyörögtem, had mehessek már ki az osztályra pakolni! Kedden kint voltam, így szebb volt a nap. Nem is fáradtam el annyira. Jobban szeretek kint lenni, mert nagyobb a mozgási lehetőség és nincs lecsökkentve 1x3 méterre, mint a pénztárban. Szerdán meg álmaim melója volt! Egész nap az áruátvételen ültem, áraztam és riasztóztam! Közben RÁDIÓT HALLGATTUNK! Micsoda különbség, mint az eladó térben nyivákoló zenének nevezett valami. Jó persze ott is van 1x-2x jó "zene", de a rádió teljesen más! Még híreket is hallottam. Szóval 10-5ig elvoltam. Utána ki kellett menni az eladótérbe, pakolászni, meg a vevőkkel foglalkozni. Szinte azonnal kifogtam egyet. Cipőt akart venni, én meg jó ELADÓ révén készségesen segítettem neki. Fél órán át. De nem bántam. Felüdülés volt.
Hétvégén voltunk Tinnyén! Nagyon jó volt! Igazán jól éreztem magam! Csináltam képeket, 100dbot...majd mutatok párat, ha valakit érdekel, vagy a következő bejegyzésben közzé teszem a legjobbakat, de most nincs rá erőm. Az elöbb ebédeltem...most aszem visszamászok az ágyba, és alukálok egyet. Ugyse fog semmi sem történni.
Viszlát kedves Blogom, Olvasó!
Nehéz helyzet...és egy rövid történet
2007.06.27. 00:05
Kedves Blogom, olvasó!
Kicsit nehéz megszokni ezt az új helyzetett. Tudod a közömbösség, meg az hogy nem érhetek hozzá...nem mondhatok neki olyat...mert ott van a FOGLALT jelzés...
És hát, az emlékeknek sem élhetek örökké. Pedig minden vágyam egy ölelés, TŐLE! De már azt sem kapok, nemhogy mást. Túl gyorsan jött minden. A jó és utána hirtelen a rossz. Mintha nem is én lennék. Mary Popins, mintha más életét élné, mintha amnéziája lenne, és most mindent kezd előlről...
Jó kis történet: Volt egy lány, aki beverte a fejét, elájult. Aztán jött egy fiú, aki megmentette, és Mary beleszeretett. De közben önmagát is kereste. Nem tudta kicsoda, honnan jött, mi volt, milyen volt az előző élete. Csak azt tudta, hogy szereti megmentőjét. Teltek múltak a hónapok és a megmentő is érzelmeket táplált Mary iránt. De elfojtotta őket, mert már volt egy mennyasszonya. Így Mary tudta, hogy előbb saját magát kell megtalálnia, mielőtt bárki is meg tudná őt szeretni. Titkon remélte, hogy lovagja lesz emlékei visszahozója, de az esze azt súgta, hogy egyedül kell ezzel megküzdenie. Volt valahol egy saját élete, és a szerelmét hálává kellett csítitania. A szerelem nagy volt, és rövid.
Mary Popins most keresi életét. Nem tudja a saját nevét sem. Amikor rátaláltak, csak egy esernyő volt nála, és innen eredt a neve. Így Mary addig Mary míg keres, és nem talál. A megmentő...
Hát igen. Mary én vagyok. Amnéziám van, és most keresem önmagam. 22 éve keresem, és remélem, hogy hamarosan megtalálom.
Ennyit mára Kedves Blogom, "emlékem", Olvasó!
Üdvözlettel:
Mary Popins
Hali!
2007.06.20. 16:42
Hellóka Blogoló, Olvasó!
Nah az a helyzet, hogy rég írtam, és elég sok minden felhallmozódott bennem. Nem mindha oly, sok minden történt volna velem. Csak voltak néha érzések, amiket úúúúúúúúúgy kibeszéltem volna magamból.
Mert azért mindent mégsem mondhatok el a barátaimnak. Van nekik elég gondjuk.
Hétvégén Tinnyére megyünk. Csenger és Orsi szervezi. Várhatóan ők lesznek: Gab, Anikó, Bálint, Móni, Öcsi+barinő, Bodor+barinő, Peti, Csenger+Orsi (értelemszerűen) és ME! Jah és Csé barátja Laci. Meg lesznek még, csak őket vagy nem ismerem, vagy nem lesz lehetőségem megismerni, mivel amikor mi megyünk ők mennek.
Mi szombat-vasárnap leszünk lent, a többi meg péntek-szombat. Így elég kicsi az esélye hogy találkozunk velük. Persze mindig jó új emberekkel ismerkedni, de most így jobb lesz. Már nagyon várom. Mindenki úgy hiányzik.
Két nappal ezelött vettem egy új mobilt. Samsung M300. Nehezen, de kiköhögtem az árát. Majd ha kiscit jobb leszek anyagilag megveszem az vágyálom telcsit, de az még naon messze van. De viszont végre le tudtam az előfizetést, szal azzal már nem copok többet. Igaz így majd lesz olyan, hogy nem tok telefonálni, de hát, jobb mint a 12eft-os számla.
Levágattam a hajamat is:D Most elég rövid, de nyáron nem bírnám a hosszút. Így kicsit kényelmesebb.
Jah és múlt hét péntek óta betegszabin vagyok. Remélem nem rúgnak ki. Nem tehetek a mandulagyulladásról, igazán nem tehetek róla...de holnap már megyek vissza. De nem baj. Már unatkoztam itthon. Jó, mindig akad valami tenni való, de azé, inkább ott lebzselek PÉNZÉ, mint itthon unjam szét az agyam...
Sikerült megszerezni a Lúzer FC himnuszt. Nagyon szeretem. A hotdogon megtallátam Nokit. Írtam, hogy nagyon aranyos, meg hogy tökre örülök nekik. Nah mindegy.
Ma el kellene dzsasszolnom öreganyámhoz, elvinni bátyám ingjét, hogy megvarrja. De ki a fenének van kedve ilyen hőségben kimozdulni? Pláne, hogy nem a strand fele megy?
Nah jó lépek, mindjárt itt vagy batyuska, és nekem mennem kell:S
Pápá Bolgoló, Olvasó!
Mond miért pont Ő?
2007.06.19. 10:56
Mi az a jó, mi elszakított tőlem?
Mi az új esély, mit máris benne látsz?
Mi az a kincs, mit ő adott hisz én nem,
Amit végig hittem, hogy itt is megtalálsz
Őrültség nem más,
Mégis akarom, tudni akarom,
Hogy ha mindez az én hibám
Refrén:
Mondd miért pont ő foghat éjjel át?
Miért ő vigyázhat rád?
És bizhat benned bárhol jársz
Miért pont ő bújhat jól közel?
Miért én veszítlek el?
És bennem nem hiszel.
Buta a vágy és még butább a kérdés,
Hisz tudom nem lehet jobb seneki senkinél,
De minden nap fáj, hisz tébolyít az érzés,
Hogy nálad megszakadt, míg bennem máig él.
Őrültség nem más,
Mégis akarom, tudni akarom,
Hátha mégis én hibám.
Refrén:
Mondd miért pont ő foghat éjjel át?
Miért ő vigyázhat rád?
És bizhat benned bárhol jársz
Miért pont ő bújhat jó közel?
Miért engem árulsz el, és bennem nem hiszel..
(2x)
Miért én veszítlek el?
HELLÓKA!
2007.06.13. 19:31
Szia Kedves Olvasó!
Hát végre, le tudtam ülni, hogy kicsit írogassak neked!
A munkahely nagyon pöpec. Tényleg jó. Jó fejeke a munkatársak, a főnökök is. És hát a meló sem annyira rossz. Csak a 11 óra állás kissé megerőltető.
Igazán mindenkit megkedveltem.
Igazából nem történt semmi a legutóbbi "bejelentkezés" óta. Dolgozom, hazajövök, alszom, másnap megyek dolgozni.
Vagyis két dolog történt.
1. Múlthéten sikeresen levizsgáztam:D 4-es lett a gyakszim és 3-as az elméletem. Már csak a pénzre várok, ami visszajön. Csak eléggé nehézkesen akar visszajönni. Sok a gond vele. Kérvény kell, bizi másolat és sok ima, hogy megérkezzen. Nos itt tartunk. Holnap meek be és aláírok valami papírt. Elvileg jövőhéten megkapjuk. Jó lenne, mert azon a hétvégén megyünk Tinnyére. Jönnek sokan remélem:D
Nincs meló, szal meek 2 napra. Az igazi pihenés:D
2. Vasárnap voltunk Csengerrel BIKINI koncerten. Esett az eső, jól eláztunk, ráadásul találkoztunk egy munkatársammal is...igaz gyakorlatilag az 5. perc után eltüntek:D Nem baj, én nagyon élveztem a koncertet, még az eső ellenére. 11kor értem haza...másnap olyan voltam, mint egy kismosott rongy...de megérte.
Holnap jön a Dory, megcsinálja a körmeimet. Végre megint normális lesz.
Hétfőn meg megyek fodrászhoz. Levágatom rövidre a hajamat. Majd csinálok képet.
Júj itt egy kép, de csak annak aki bírja a horrort:D.jpg)
Gáz, mi? Nah mindegy, most már nem törlöm ki. Majd lesz jobb is. Amúgyis fogytam 3kg. Szal alakulok. Talán nyár végére már kimerek menni bikiniben a strandra is:D
Pusszantás Kedves Blog olvasóóóóóó!
Versike: Jössz velem játszani?
2007.06.09. 22:36
Jössz velem játszani?
Gyere mászunk fára, úgy mint rég
Másszunk a tetejére és nézzük a felhőket
Gyere ne félj a zöld lombok eltakarnak
Senki sem tudja meg titkainkat
Gyere adj egy csókot a fa tetején
S megérintjük a kékség egét
Gyere bújócskázzunk a ház körül
Elszámolsz tízig s keress meg
Ha megtalálsz megleplek
S következőnek te bújsz el
Mikor végre meglellek
Egy csókot lopok tőled
Gyere fogócskázzunk a kertben
Kergessük egymást sebesen
Ha elfáradunk a fűre fekszünk
S kezünket a szívünkre tesszük
Szerelmünk örökké él
Lelkünkben a gyerekkor még él
2006.10.10
Versike
2007.06.04. 23:15
Életemet egy üvegdobozban élem, s kiáltásomat senki nem hallja.
Szavaitokat hallom, s válaszolnék, de ti nem hallhatjátok.
Szavaitokat hallom, s válaszolnék, de ti nem hallhatjátok.
Szeretnék egy rést az üveg falán, hogy halljátok kiáltásom.
Szeretnék egy rést az üveg falán, hogy levegőt kaphassak.
Szeretnék egy rést az üveg falán, hogy levegőt kaphassak.
Nem élhetem így életem, nem maradhatok itt bent.
Engedjetek ki, szabadítsatok ki, s meghálálom.
Engedjetek ki, szabadítsatok ki, s meghálálom.
Ti csak nevettek üvegem felett, s néztek rám, ahelyett, hogy segítenétek.
Ne nevessetek, inkább hallgassatok, fogy a levegőm, sírassatok.
Egy könnycsepp gördül üvegem falán, s látom magamat.
Ne nevessetek, inkább hallgassatok, fogy a levegőm, sírassatok.
Egy könnycsepp gördül üvegem falán, s látom magamat.
Fekszem cellám alján, s levegőért kiáltok.
Fehér tulipán kerül kalitkám tetejére, s néztek engem szépen, csendben.
Fehér tulipán kerül kalitkám tetejére, s néztek engem szépen, csendben.
Nem akarok Hófehérke lenni, koporsóm nem lehet életem.
A hét törpe sem tud segíteni, a hangom megakad.
A hét törpe sem tud segíteni, a hangom megakad.
Könnyek záporozzák már életemet, de én csak hallgatok.
Életemet egy üvegdobozban éltem, s kiálltásomat senki nem hallotta.
Életemet egy üvegdobozban éltem, s kiálltásomat senki nem hallotta.
2007. január 12.
Élem életem nélküled
2007.05.31. 22:28
Kedves Blogom, "Olvasó"!
Igen, igen tudom. Megint itt a nyavajgás...de igérem, hosszú időre abba hagyom.
Nos...Ma rájöttem, hogy soha nem tudok neki adni semmit sem. Csak magamat. És ez kevés. Nincsenek ilyen jó fej barátaim, ilyen aranyos rokonaim, nincs semmi. Ma láttam Őt, és össze szorúlt a szívem. Soha nem kaphatom meg, sose lesz az enyém. Ő így boldog. Nincs több gonosz gondolat, nincs több érintés, és csók. Semmi nem lesz. Végleg feladom.
Nem csak kiűzöm a szívemből, de ki is tépem. Nem tehetem meg, hogy tönkre tegyem. Ha igazán szeretem lemondok róla. Tudom közhely, de ez annyira igaz.
Tudom, hogy olvasod. De kérlek, érsd meg, nem tehetem ezt magunkkal. Oly sokat beszéltünk róla, de most én mondom, nem te. Nehéz, és nem tudnám a szemedbe mondani, ezért írom le.
Már az első percnél észre kellett vennem, de vak voltam, elvakított a... amikor volt a szünet közte és közte, már akkor fel kellett volna adnom, már akkor! De tovább küzdöttem reménykedtem. Nem akarok olyan lenni, mint a tudod ki. Nem akarlak üldözni önmagammal, érzelmeimmel. Szeretlek, és te ezt tudod. De többet nem adhatok, és neked ennél több kell.
Szerencsére dolgozni fogok, így kicsit könnyebb lesz a felejés, számomra, és talán számodra is. Bánom minden vétkemet, bánom, hogy nem közdöttem eléég, már az elején. De most bűszke vagyok magamra, mert ezeket a sorokat sírás nélkül tudtam leírni.
Kérlek ezt a témát soha ne említsük fel. Olvasd el, vedd tudomásul, de nem beszéljük meg. Nem lenne erőm...
Én itt leszek, mint barátod, mint társad, mint titkod megőrzője, de ennyi. Mindig is ennyi voltam.
Hiro, most végleg kitéplek szívemből, és soha többet nem említelek, soha több bejegyzés nem lesz a te neved alatt. Ez az utolsó, számomra megszüntél létezni.
Jó hír azoknak a csajoknak akinek pasijuk van, és azoknak a srácoknak akik szabadon mászkálnak: Nem kell tőlem félni, most jó pár hónapra talán évre abba hagyom a "pasizást" ugyse lesz rá időm.
Kedves Blogom, nem tudom mikor fogok megint írni beléd, de igyekszem legalább hetente egyszer.
Holnap meló, és utána 40 évig...
Megint eltelt egy hét...
2007.05.30. 22:28
Hát megint eltelt egy hét.
Már csak egy nap...és megyek dolgozni, beállok a múkoskerékbe, ahonnan nincs menekvés.
Igazából nem is tudom mit írjak.
A múlthéten csomószor voltam a ligetben Csengerrel. Meg voltunk az állatkerben. Láttuk a kicsi oroszlánt Bóbitát...majd elolvadtam. Az egyik kedvenc állatom az oroszlán. Olyan cuki volt.
Itt egy kép róla:
Hát nem cuki!!!! IMÁDNI VALÓ!
Holnap elvileg megyek egy buliba. Csenger elhívott. Még nem tudom, hogy megyek e. Orsiéknál lesz. És hát, ugye másnap menni kell dolgozni. És hát első nap...de megigértem neki, és nem lenne pofám lemondani. 7-kor találkozok velük a Kassai téren, de csak 9-ig maradnék. Legkésőbb 10-kor ágyban akarok lenni. És tök szar lesz eljönni, de nincs mit tenni. Vagyis igen, nem megyek el...tényleg nem tudom mit tegyek. Inni viszont biztos nem fogok. Max valami üdítőt. Mást nem!
Tényleg nincs nagyon mit írnom...
Hiro vissza akar kéreccccckedni...ugy értem, ő egy kitalált személy...vagyis valós, de csak én találtam ki...kicsit bonyolúlt a dolog...de egyszerűen nem tudom csak úgy elküldeni. Hozzám tartozik. A szívembe fészkelte magát, és hiába probálok nem gondolni rá, nem megy. Ahhoz túlságosan szeretem. De ez már tényleg az őrűletbe kerget. Viszont, ha dolgozni fogok, nem lesz rá időm, hogy rá gondoljak. Gyakorlatilag reggeltől estig dolgozni fogok...talán csak az utazáskor gondolok rá, meg talán éjjelente. De az meg álom lesz.
Szombaton lesz a Diákköltők és Diákírok Találkozója...nem tudok elmenni, és miért? Mert dolgozom. Pedig nagyon érdekel, hogyan vesézik ki az aprócska művemet. Nem novellát, hanem egy verset írtam.
Tessék:
Álom volt
Naplemente, s virágok
vad csókokat kíváok.
Kék az ég, s teli a Hold
minden csak álom volt.
Hegyek felé arcom fordítom
érzem ez az én harcom.
Álom marad minden érzés,
olyan ez, mint egy mérgezés.
Ember álmodj, és bízz
a pohárban most tiszta a víz.
Felhő suhan az égen
lecsukom szemem csendben
Kúszik a fény a kéken,
lassan vörösre vált minden.
Csillagos most már az ég
szívembe szerelem tűze ég.
Hegy mögött már a Nap
este, késő este van.
Vágyam most már a reggel,
hogy Melletted ébredjek fel.
Naplemente, s virágok
vad csókokat kíváok.
Kék az ég, s teli a Hold
minden csak álom volt.
Hegyek felé arcom fordítom
érzem ez az én harcom.
Álom marad minden érzés,
olyan ez, mint egy mérgezés.
Ember álmodj, és bízz
a pohárban most tiszta a víz.
Felhő suhan az égen
lecsukom szemem csendben
Kúszik a fény a kéken,
lassan vörösre vált minden.
Csillagos most már az ég
szívembe szerelem tűze ég.
Hegy mögött már a Nap
este, késő este van.
Vágyam most már a reggel,
hogy Melletted ébredjek fel.
Hát mindenki döntse el, hogy tetszik e neki. Nagyon bánt, hogy nem tudok elmenni idén. Tavaly nagyon jó volt. Remélem, jővőre is érdemes leszek arra, hogy elmehessek.
Nah jó, most megyek...késő van...és hát..a munka:( Komolyan kiakadok...dolgozni egy életen át:(
Best Of You
2007.05.24. 12:01
Best of You
I’ve got another confession to make
I’m your fool
Everyone’s got their chains to break
Holdin’ you
Were you born to resist or be abused?
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
Are you gone and onto someone new?
I needed somewhere to hang my head
Without your noose
You gave me something that I didn’t have
But had no use
I was too weak to give in
Too strong to lose
My heart is under arrest again
But I break loose
My head is giving me life or death
But I can’t choose
I swear I’ll never give in
I refuse
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
Has someone taken your faith?
Its real, the pain you feel
You trust, you must
Confess
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
Oh...
Oh...Oh...Oh...Oh...
Has someone taken your faith?
Its real, the pain you feel
The life, the love
You die to heal
The hope that starts
The broken hearts
Confess
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
I’ve got another confession my friend
I’m no fool
I’m getting tired of starting again
Somewhere new
Were you born to resist or be abused?
I swear I’ll never give in
I refuse
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
Has someone taken your faith?
Its real, the pain you feel
You trust, you must
Confess
Is someone getting the best, the best, the best, the best of you?
Oh
Vizsga és miegymás
2007.05.22. 21:57
Nyah!
Hétfőn volt az írásbeli vizsgám. 50 kérdés 60 perc. Nos igen, ilyekor meg lehetne kérdezni, hogy fair ez? Úgyehogy nem? Teszt volt. Négy lehetséges válasszal. Nos, pár szóval tudnám ezt jellemezni. Szopás a köbön.
Úgy estünk neki, hogy ááá nem fog sikerülni, 80%ot kell elérni. És erre tessék. Délután valaki benyögi iwiw-en, hogy 60% kell nem 80. Akkor most MI VAN????
Ma meg, drága ofőm felhív, amikor Csengerrel a ligetben voltunk, hogy jól lebaszon. Hogy a legegyszerűbb kérdéseket rontottam el. Nah igen. Aki már úgy ül le vizsgázni, hogy nem fog sikerülni...
Végülis azt mondta, hogy elértem 70%-ot. Tehát ÁTMENTEM. Mehetek gyakszira. És még valami jó. Ha ügyi vagyok, akkor felhúzhatom 4-esre a vizsgát. De akkor naon ügyinek kell lennem. És ako kapok vissza csomó pénzt:D
Nah, ja
Más!
Szombaton voltam egy alkalmi munkán. A Pecsába kellett menni, sőrpacsolónak a Tankcsapda koncertre. Orsival Csenger barátnőjével mentünk. Nagyon állat volt! Ezek az emberek naon betettek. De komolyan! Naon jó volt. És milyen adakozóak:D 15eft juttalékunk lett fejenként:D És hétfőn vásárolni voltam:D
Vettem nacit, szoknyát, cipőt, és topot:D
Naon csinin felöltöztem.
Ma meg Csengerrel voltam a Ligetben. Nagyon jó volt. Sétálgattunk amíg a cipő fel nem törte a sarkam:s Utána ültünk, dumáltunk, ökörködtünk. Szóval jó volt:D
És lehet, hogy holnap megyünk Visegrádra. Oda, ahol előszőr beszélgettünk.
Szóval várom. De még egy csomó dolgot el kell intéznem 1-ig. Erkölcsi bizonyítvány, meg tüdőszűrő. Majd elintézem csütörtökön. Kiélvezem a kis szabadságomat. Amíg van. Utána nem sok lesz:S
Nah jó befejeztem. HIroról annyit, hogy végleg eltünt:S
Majd jön másik...remélem...
Pusszancs!
Ez hihetetlen!
2007.05.16. 18:33
Annyi minden mesélni valóm van! És bocs, hogy eddig nem írtam...
Először is a BULI!
Érzésem szerint mindenki nagyon jól érezte magát. Minden úgy volt, ahogy elterveztem! Az elején nagyon paráztam, látszodott is rajtam.
Pókereztünk, meg néztük az a Eurovisios dalfesztivált, vagy micsodát. Legalábbis Adrit, Vercsit és Orsit. Engem nem nagyon. Sütöttem sajtos rudat, meg csokis tortát. Kaptak szendót, és az Orsi hozott banános sütit. A többiek meg aprósütiket. Csenger kapot sört, mi meg ittunk egy kis bort. Nem sokat. Végülis jól sikerült. Most nincs türelmem leírni pontosan. A fiúk Ps-eztek. Mi csajok dumálgatunk meg zenét hallgattunk.
Szal másnap, mikor midenki elment, hullafáradtan döltem az ágyba. Aztán anyám ébresztett telcsin, hogy tegyem fel a húslevest. Végülis 8 fele hazaértek. Addig én kómáztam egy sort.
Hétfőn meg volt beszélve a többiekkel, hogy kimegyünk a Tabánba kicsit tanulni. 5 egész percig probáltunk tanulni, utána kifeküdtünk a napra. Utána találkoztam a Csengerrel, visszadtam amit itt hagytak, és kimetnünk a Margitszigetre. Dumáltunk végül elváltunk. Megbeszéltük, hogy majd este msn-en folytatjuk a beszélgetést, csak én elaludtam a gép előtt. Mire felkeltem, addigra ő lelépet.
Másnap, kedden nyugis nap volt. Igaz itt volt a bátyám, én meg a tanuláson kiakadtam. De rendi volt, mert probált belém lelket önteni.
Ma bementem a suliba, hogy befizessem a sulit, és hogy beszéljek Bécivel, hogy holnap be mehessünk hozzá tanulni. Ép arról beszélgettem a pénztárossal, hogy milyen nehéz pályakezdőként munkát találni, amikor megcsörrent a telcsim.
A Hervisből hívtak. Felvettek. Sose gondoltam volna, hogy ilyen hamar sikerül. de sikerült. Annyira örültem, hogy be kellett szaladnom a mosdóba letörölni a könnyeimet. Anyuék is nagyon örültek.
Most ott tartok, hogy JUPPIIIIIII!
Hiró eltünt. Végleg. De a barátságunk megmaradt. Ezért nem is írok róla. Nincs mit. Szeretem, de ez van. Majd a munkahelyemen felcsípek valakit. Hátha...
Csengerrel eldöntöttük, hogy írunk közösen egy fantazi kisregényt. Hát majd meglássuk. Igérem részleteket közlök majd.
Itt van egy pár képek. Ő köldte nekem.
ma...
2007.05.12. 16:31
Hy!
Ma lesz a buli. Kitakarítottam a lakást. Sütöttem, mosogattam. Csillog villog minden. Most 16:30 van. Már csak a vendégek hiányoznak. Elvileg 8 után kezdenek el szállingózni. Szal most van egy csomó időm. Izgulok.
Holnap beszálolót tartok. Remélem képekkel:D
Üdv....Cickány...
Áramszünet
2007.05.09. 18:34
Ma 3 órán keresztül csend volt a lakásban. Voltak pillanatok, amikor majd megőrűltem. Se villany, se tv, se rádió, se számítógép.
Csak a csend. Meg anyám hangja. Hogy töltse az ember ilyenkor az idejét? Főz! Hűtőládát pakol. Bah, megint...
De végre visszajött az áram. És a tv-met is megcsinálták. Most már nem kell a bukósisakkal próblémáznom.
Nagyon várom már a Hirot. Rég beszéltünk. És hát hiányzik. Bár flek, hogy elkergettem magam mellől. Múltkor msn-en kicsit...szóval kicsit lelkiztünk. Próbált meggyőzni, hogy higyek neki. És hiszek is. Csak ha rólam van szó, akkor nehezen vagyok meggyőzhető. Meg hát...szal félek, hogy csalódott bennem. Mondjuk jól esett, hogy angyalnak hívott. Tényleg.
Ma meg arról próbált 1-2 barát meggyőzni, hogy nincs semmi baj az alkatommal. Pedig tudom, hogy csak kedveskednek. Rémesen festek. Le akarok fogyni. De nem valami csodaszerrel. Hanem, kevesebb kajával, több mozgással. A kaja meg van. A mozgásról meg gondoskodik az állandóan rossz lift.
Jó hír! Meggyógyultak az ujjaim. Már könnyezés nélkül tudok gépelni. Bár a só még marja.
Ma megnéztem ismét az Eragont. Eskűszöm, nagyon nagy film! Már várom a folytatást. De szeretném előtte elolvasni. Csak meg kéne szerezni könyvben. Utána a régi osztály videókat néztem, meg a tavalyi szallagavatót. Hát mit ne mondjak, sírtam. Hiányoznak. Mindenki. És ráadásul most van az érettségi, így még nehezebb. Azok a régi szép idők. Annyira jó volt az az osztály, minden gond, és veszekedés ellenére. Tényleg hiányzik. A feléről azt se tudom él e még. A másikfelével, azért tartjuk a kapcsolatot. Amennyire lehet.
Tegnap tanultam:) Ma már nem. Egyszerűen annyira unatkoztam, hogy nem ment. Talán most neki állok, de nem tartom valószínűnek.
Remélem, ma sikerül Hiroval beszélni. Bár megértem, hogy fáradt. Meg a barátnőjével van inkább. Csak 2 napja nem láttam. Iwiwen láttom csak, hogy bejelentkezik. Így tudom, hogy él.
Úristen most jövök rá! Ez már lassan nyomozássá válik. Többet nem nézem meg. Ha akar valamit keres. Tudja a számomat.
Szombaton buli. Tudom mondtam már. Vagyis írtam már. A lényeg az, hogy csak kb. tudom kik várhatóak. Mondjuk Mosy ép ma szólt, hogy lehet, hogy felnéz egy fél órára. Rá már számítok. Adri és a Márk is bizti jön. Meg Csenger és az Orsi. Eddig jó!:)
Momszi utólérhetetlen. Nem veszi fel a telefont, nincs msn-en. Sehogy nem találom meg. Ha dolgozik, akkor is látja, hogy kerestem, és legalább rám csörög, vagy éjjel hagy egy üzit, hogy mit akartam. Pedig jó lenne, tudni, hogy jön-e ő is.
Uh, kész szégyen. A zenei izlésem 180 fokos fordulatott tett. Rock zene, és NOX. Anyám marom meg magam. Sose hallgattam ilyet. De az elmúlt hónapban igen. Eddig inkább a rádióban játszott zenét hallgattam. De most már a rádiót sem nagyon kapcsolom be. Mondjuk szerintem meg is lepődnék már.
Még mindig köhögök. Másfél hete. Nem tudom mi bajon van. Most már kezdek én is aggódni. Bár csöppet enyhülni látszik, de néha olyan erősen köhögök, hogy a klotyó előtt térdelek...nehogy az ebéd kibukjon.
Várom már a szombatot.
Nah, holnap nem biztos, hogy írok. Jön batyuska.
Házsártos háztartás
2007.05.08. 13:00
Kedves pasik!
Akik azt hiszik, könnyű egy háztartást vezetni, azok nagyon is tévednek. Eddig eléggé rémes délelöttöt tudok magam mögött.
Eleve kezdődött azzal, hogy fel kellett kelni. Aztán rossz volt a lift. Ebben a hónapban, szinte minden nap rossz. Lefele még könnyű, de felfele!!! Még a kutya is lihegett. A 2. emelettől kezdve meg kézben kellett vinnem. De nagy nehezen felértünk az 5.-re.
És ekkor jött még a neheze. Erősen levegő után kapkodva, gyöngyöző homlokkal elkezdtem főzni. Vagyis borsót pucolni, Közben a pörköltet és karalábét főztem...
Utána jöhet a szönyeg pucolás...emberek, az egy rémálom. Komolyan mondom. Ott térdelni a szőnyegen órákon kerestül és súrolni. Haboztatni az a hülye vegyszert, ami még a gumikesztyűt és kimarja...holnap olyan izomlázam lesz, hogy még felkelni is űvőltve fogok.
De egy jó. Jól jön a fogyókúrámnak. Muszáj kicsit leadni. Most már egyre jobban hasonlítok egy bálnára, mint egy emberre. Nem is állok inkább a mérlegre. Félek, hogy kiakad. Utána meg én. Szóval, most fogyizom. Hogy hogy fog sikerülni, nem tudom. Mindjárt egy óra, és még nem ettem semmit. Csak a reggeli kakaó van bennem. meg mindjárt lesz egy kis kávé is, hogy túl éljem a többit. Persze, azé néha eszem. De annyira belejöttem ebbe a nem evésbe, hogy olyan kis mennyiség eszek, hogy anyám már orvosért kiált.
Szóval szönyegpucolás után jöhet a további főzés...borsó leves. Életemben nem csináltam még. Igaz gyakorolnom kell.
Pénteken megint lelépnek az őseim. Bulit csinálok. Remélem a meghívottak közül mindenki eljön. Jah és kibékültem Csenger barátnőjével is. Így a leghelyesebb. Ők is jönnek.
Jön: Adri, Márk, Vercsi (István?), Csenger és Orsi meg a haverja Laci, Tamás, és elhívtam az exemet is Lacit:D Lehet hogy ő is hozza a barátnőjét. És persze remélem Momszi is itt lesz. Szal leszünk egy páran. És nagyon izgulok. Igazából nem is buli lesz. Lesz ps meg kártya, süti és ücsi. Szal nem tudom. Tényleg aggódok. Remélem jól fogják magukat érezni.
Tegnap elejtettem egy poharat...mikor a maradványokat szedtem össze, szétvagdosta az ujjaimat. Most naon fájnak.
Végre az hányások is elmúltak, és már nem köhögök annyit. Nah de most lépek, mert a leves kész, anyu jön, és enni kell:(
Jah, és még tanulnom is kéne...21-én írsásbeli:S
Miért nehéz elhinni?
2007.05.07. 22:44
Miért nehéz elhinni, hogy valakinek már nem kellesz?
Olyan szép volt minden. Olyan tökéletes. Minden olyan...és vége lett. Észre sem vette az ember, és megszűnt létezni. Rájösz, hogy ettől az érzéstől függöttél nagyon sokáig. És most nincs többé. Nem tudsz mit kezdeni magaddal. Nem akarsz már semmit.
Ahogy a föggőség múlik, úgy az érzések is tompulnak. Egy idő után, már nem hiányzik, és nem is gondolsz rá. Csak néha bevillan egy érzés. Az a mámorító, mindent felborító érzés. Ami úgy hiányzik, hirtelen elkap, magával sodor. De ez helytelen.
Ha hallod a hangját, látod a képeit, vagy meglátod az utcán véletlenül. Mindig felkavar. De ez az érzés örökre megmarad.
Aztán egyszer csak meglátod az utóddal. Esetleg találkoztok is. A szívedben ilyenkor valami megreped. Már nem szereted, de mégis fáj látni, hogy ő boldog és tovább lépet, te meg még a sebeidet nyalogatod.
Pocsék érzés. Látni, hogy mennyire tökéletes pár, mennyire aranyosak. Az agyadban átfut a gondolat: "Hogy taposnám ki a belét. Az én pasim torkán nyomta le a nyelvét"
De csak gondolat marad. Szépen mosolyogsz és gratulálsz. Mit mást tehetnél?
A szerelem elmúlik, de szerintem főleg, ha első szerelem, sose feleded, és sose leszel közömbös iránta. Csak a szépre fogsz emlékezni, és minden rosszat elfelejtesz. Minden csókot, ölelést, minden élményt elteszed a szíved a lelked legmélyére. Erre emlékezni kell, hogy tud: egyszer szerettek.
Mint a Kaméleon
2007.05.05. 22:30
Akik évek óta ismernek, már nem lepődnek meg rajtam.
Mindig, ha valami változás történik az életemben, akkor a külsőnöm is változtatok valamit. Főként a hajszínemet.
2002-ben összejöttem egy sráccal. Két évig rövid vörös hajam volt. Pont akkor jártam a Szász Ferencbe. Miútán végeztem és szakítottunk a pasimmal, úgy éreztem valamit változtatnom kell. Így elkezdtem a hajamat szőkére festeni és megnőveszteni.
2004 szeptemberében bekerültem a Wesselényibe. Bár még vöröshajjal kezdtem, de szőke hosszúval fejeztem be. Két évig szőke voltam. Még most is alig hiszem el. Persze nem csak a suliváltás miatt változott a hajam színe. Mindig volt benne egy kis érzelmi csalódás.
2006 nyarán befestettem a hajamat barnára. Először csak világosra, aztán egyre sötétebbre. Végül már majdnem fekete lett. Ebben az évben maradtam a wesselényiben, mert úgy szakmát tanultam.
És most itt tartok 2007-ben. A sulit gyakorlatilag befejeztem, és hát a tegnapi nap is rájátszott...szóval ismét változás történt. Gyakorlatilag már szinte minden hajszínem volt már. Így a gyökereimhez visszatértem.
Ismét vörös lettem.
Remélem, mostanában nem lesz semmi drasztikus változás, mert már nem naon tudnék mit változtatni.
Bár egy kis fogyás sose árt. :D